Írói pálya
Ács Margit a kiadói szerkesztői munka mellett tanulmányokat, könyvkritikákat írt. Első folyóirat-publikációi után a Magyar
Nemzet recenziók írására kérte fel, az ezerkilencszázhetvenes évtizedben sorozatban jelentek meg könyvkritikái. Novellát
1970-től írt, de csak 1976-ben kezdte ezeket publikálni, első kötete (Csak víz és levegő)1977-ben jelent meg. Két év múlva
követte a Beavatás című kisregény, majd a nyolcvanas években is rendszeresen jelen volt elbeszéléseivel és kisregényeivel az
irodalmi életben (Kard, korbács alamizsna, A gyanútlan utazó, Az esély). A rendszerváltozást követően két évtizeden át nem
jelentetett meg szépprózai írásokat, ehelyett esszékben, vitacikkekben, konferencia előadásokban szólt hozzá a magyar
szellemi élet neuralgikus kérdéseihez: szembeszállt a nemzeti paradigma felszámolását célzó törekvésekkel és az évszázadok
alatt kiforrott irodalmi értékrendet sutba dobó, az irodalom befogadását teóriákba fojtó szemlélettel. E tanulmányokat,
esszéket, kritikákat kötetekbe foglaltan is megjelentette (A hely hívása, Jeleneink és múltjaink), majd 2011-ben újra
novelláskötettel jelentkezett, amelyben számot adott a rendszerváltozás nagy társadalmi változásai során megélt emberi
drámákról, visszás tapasztalatokról (Kontárok ideje). Továbbra is születtek és születnek esszéi is (kötetben: Érkezés?
Indulás?, 2019) de e legutóbbi pályaszakasz a regényeké (Párbaj, Élet a Purgatóriumban), amelyek szerves folytatásai novellái
világának, mert a személyes sorsokban nemcsak az emberi természetet, a rejtett érzelmeket, a kapcsolatok elleplezett vagy
bevallatlan feszültségeit figyeli és jeleníti meg az író, hanem a mindenkori társadalmi-történelmi környezet hatásának
jelenlétét is.
Díjak 1978 – Első kötetesek díja 1989 - Füst Milán-díj 1991 - József Attila-díj 1999 - Kölcsey-díj (a Lakitelek Alapítvány díja) 2000 - Pro Literatura (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nívódíja) 2001 - Az év könyve 2005 - Teleki Pál Érdemérem (a Bethlen Gábor Alapítvány díja) 2013 - Magyarország Babérkoszorúja 2016 - Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat 2016 - Prima díj 2020 - Kossuth-díj
ÁCS MARGIT
Email:
info@acsmargit.huÁCS MARGIT – író, szerkesztő, kritikus
Életrajzi adatok Újpest, 1941. Június 11. Tanulmányok 1955–1957: Teleki Blanka Gimnázium, Budapest 1957–1959: Varga Katalin Gimnázium, Budapest 1959–1964: Eötvös Lóránt Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar-történelem szak (magyar-történelem szakos középiskolai tanári diploma) Munkahelyek 1961–1964: Szépirodalmi Könyvkiadó, ösztöndíj 1964–1988: Szépirodalmi Könyvkiadó, felelős szerkesztő 1988–1992: Magvető Könyvkiadó, felelős szerkesztő 1993–2009: Kortárs folyóirat, szerkesztő Művészeti szervezeti tagság 1990-: Magyar Írószövetség, tag 1992-2022: Magyar Írószövetség, választmányi tag 2007–2013: Magyar Írószövetség, elnökség tagja 1982-: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, tag 2002–2011: Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja 2011–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag 2011–2014: Magyar Művészeti Akadémia elnökség tagja Életrajz 1941. június 11-én, Újpesten született, munkáscsaládban. Édesapja, Ács Ferenc eredetileg kovácsként dolgozott az apja kovácsműhelyében Kiskundorozsmán, majd Budapesten közlekedési rendőr lett, 1943-ban elhunyt. Édesanyja, Baracsi Margit varrónő volt, 1947-ben férjhez ment Zabos Sándor villanyhegesztőhöz, akit mint élmunkást kiemeltek, és rendőrtiszti akadémiára küldtek. A Győr-Sopron Megyei rendőrkapitányságon teljesített szolgálatot. Ács Margit Győr-Révfaluban végezte el az általános iskola felső tagozatát. Nevelőapja 1955-ben leszerelt, visszatért eredeti munkahelyére, a Ganz (akkori nevén Gheorghiu Dej) Hajógyárba, ezért a középiskolai tanulmányait Ács Margit a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban kezdte meg. 1956. október 23-án részt vett a diákság szolidaritási tüntetésén, majd 1957-ben az ellenállás szellemében alakult önképzőkörben, és egy sztrájk szervezésében, amelybe több zuglói középiskolát személyes fellépésével bevont. A sztrájkot a karhatalom néhány órán belül felszámolta, a történelemtanárt, aki a megmozdulás kezdeményezője volt, letartóztatták, Ács Margitot is előállították, és kizárták az ország középiskoláiból. A gimnázium igazgatójának közbenjárására engedélyezték tanulmányai folytatását a Varga Katalin gimnáziumban az ottani igazgatónő felügyelete alatt, így a harmadik tanévet ott kezdhette meg, és ott érettségizett. Ezen évek alatt a tizenöt-tizenhét éves lányt rendszeresen kihallgatásoknak vetették alá, elsősorban történelemtanárának büntetőeljárása kapcsán, aki végül viszonylag enyhe ítéletben részesült, a börtönben azonban elveszítette látását. 1959-ben Ács Margitnak politikai „priusza” ellenére sikerült felvételt nyernie az ELTE magyar- történelem szakára, de a történtek erősen megviselték idegzetét, csak egy szerencsés fordulat segítette át a válságon. A Szépirodalmi Könyvkiadó által meghirdetett társadalmi ösztöndíjra beadta pályázatát, megnyerte, és az egyetemi évek alatt gyakornokként készült a lektori státusz betöltésére a kiadónál, amely megnyitotta az irodalmi pályát előtte. A Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt 1987-ig, ekkor a Magvető Könyvkiadóhoz igazolt át. A nyolcvanas évek végén a rendszerváltozást előkészítő megmozdulásokban tevékenyen részt vett, az MDF mozgalmi időszakában szervezője volt a józsefvárosi szervezetnek, a pártpolitikából már kivonta magát. 1991-ben a kiadó privatizálása folyamán korengedményes nyugdíjba ment. Ezzel egy időben a Domokos Mátyással 1967-ben kötött házassága felbomlott, két fiúk, Mátyás (1968) és Péter (1970) megkezdte önálló életét, így Ács Margit számára is új életszakasz kezdődhetett. A Kortárs folyóiratnál a kritikai rovat szerkesztője lett, idővel a tanulmány- és esszérovatot is ő szerkesztette 2009-ig. 2000 és 2006 között hét unokája született. 2002-ben Nagy Gáspár ajánlására befogadták a Magyar Művészeti Akadémiába, amelynek összejövetelein, elnökségében aktívan tevékenykedett, így 2011-ben, az egyesület köztestületté alakulásakor az első elnökség tagjává választották, amely tisztséget 2014-ig töltötte be. Az MMA munkájában továbbra is részt vállal, de az utóbbi évtizedben az alkotómunka lett elsődleges a számára.
Írói pálya
Ács Margit a kiadói szerkesztői munka mellett
tanulmányokat, könyvkritikákat írt. Első
folyóirat-publikációi után a Magyar Nemzet
recenziók írására kérte fel, az
ezerkilencszázhetvenes évtizedben sorozatban
jelentek meg könyvkritikái. Novellát 1970-től írt,
de csak 1976-ben kezdte ezeket publikálni, első
kötete (Csak víz és levegő)1977-ben jelent meg.
Két év múlva követte a Beavatás című kisregény,
majd a nyolcvanas években is rendszeresen jelen
volt elbeszéléseivel és kisregényeivel az irodalmi
életben (Kard, korbács alamizsna, A gyanútlan
utazó, Az esély). A rendszerváltozást követően két
évtizeden át nem jelentetett meg szépprózai
írásokat, ehelyett esszékben, vitacikkekben,
konferencia előadásokban szólt hozzá a magyar
szellemi élet neuralgikus kérdéseihez:
szembeszállt a nemzeti paradigma felszámolását
célzó törekvésekkel és az évszázadok alatt
kiforrott irodalmi értékrendet sutba dobó, az
irodalom befogadását teóriákba fojtó szemlélettel.
E tanulmányokat, esszéket, kritikákat kötetekbe
foglaltan is megjelentette (A hely hívása, Jeleneink
és múltjaink), majd 2011-ben újra novelláskötettel
jelentkezett, amelyben számot adott a
rendszerváltozás nagy társadalmi változásai során
megélt emberi drámákról, visszás tapasztalatokról
(Kontárok ideje). Továbbra is születtek és
születnek esszéi is (kötetben: Érkezés? Indulás?,
2019) de e legutóbbi pályaszakasz a regényeké
(Párbaj, Élet a Purgatóriumban), amelyek szerves
folytatásai novellái világának, mert a személyes
sorsokban nemcsak az emberi természetet, a
rejtett érzelmeket, a kapcsolatok elleplezett vagy
bevallatlan feszültségeit figyeli és jeleníti meg az
író, hanem a mindenkori társadalmi-történelmi
környezet hatásának jelenlétét is.
Díjak 1978 – Első kötetesek díja 1989 - Füst Milán-díj 1991 - József Attila-díj 1999 - Kölcsey-díj (a Lakitelek Alapítvány díja) 2000 - Pro Literatura (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nívódíja) 2001 - Az év könyve 2005 - Teleki Pál Érdemérem (a Bethlen Gábor Alapítvány díja) 2013 - Magyarország Babérkoszorúja 2016 - Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat 2016 - Prima díj 2020 - Kossuth-díj
ÁCS MARGIT – író,
szerkesztő,
kritikus
Életrajzi adatok Újpest, 1941. Június 11. Tanulmányok 1955–1957: Teleki Blanka Gimnázium, Budapest 1957–1959: Varga Katalin Gimnázium, Budapest 1959–1964: Eötvös Lóránt Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar-történelem szak (magyar-történelem szakos középiskolai tanári diploma) Munkahelyek 1961–1964: Szépirodalmi Könyvkiadó, ösztöndíj 1964–1988: Szépirodalmi Könyvkiadó, felelős szerkesztő 1988–1992: Magvető Könyvkiadó, felelős szerkesztő 1993–2009: Kortárs folyóirat, szerkesztő Művészeti szervezeti tagság 1990-: Magyar Írószövetség, tag 1992-2022: Magyar Írószövetség, választmányi tag 2007–2013: Magyar Írószövetség, elnökség tagja 1982-: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, tag 2002–2011: Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja 2011–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag 2011–2014: Magyar Művészeti Akadémia elnökség tagja Életrajz 1941. június 11-én, Újpesten született, munkáscsaládban. Édesapja, Ács Ferenc eredetileg kovácsként dolgozott az apja kovácsműhelyében Kiskundorozsmán, majd Budapesten közlekedési rendőr lett, 1943-ban elhunyt. Édesanyja, Baracsi Margit varrónő volt, 1947-ben férjhez ment Zabos Sándor villanyhegesztőhöz, akit mint élmunkást kiemeltek, és rendőrtiszti akadémiára küldtek. A Győr-Sopron Megyei rendőrkapitányságon teljesített szolgálatot. Ács Margit Győr- Révfaluban végezte el az általános iskola felső tagozatát. Nevelőapja 1955-ben leszerelt, visszatért eredeti munkahelyére, a Ganz (akkori nevén Gheorghiu Dej) Hajógyárba, ezért a középiskolai tanulmányait Ács Margit a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban kezdte meg. 1956. október 23-án részt vett a diákság szolidaritási tüntetésén, majd 1957-ben az ellenállás szellemében alakult önképzőkörben, és egy sztrájk szervezésében, amelybe több zuglói középiskolát személyes fellépésével bevont. A sztrájkot a karhatalom néhány órán belül felszámolta, a történelemtanárt, aki a megmozdulás kezdeményezője volt, letartóztatták, Ács Margitot is előállították, és kizárták az ország középiskoláiból. A gimnázium igazgatójának közbenjárására engedélyezték tanulmányai folytatását a Varga Katalin gimnáziumban az ottani igazgatónő felügyelete alatt, így a harmadik tanévet ott kezdhette meg, és ott érettségizett. Ezen évek alatt a tizenöt-tizenhét éves lányt rendszeresen kihallgatásoknak vetették alá, elsősorban történelemtanárának büntetőeljárása kapcsán, aki végül viszonylag enyhe ítéletben részesült, a börtönben azonban elveszítette látását. 1959-ben Ács Margitnak politikai „priusza” ellenére sikerült felvételt nyernie az ELTE magyar-történelem szakára, de a történtek erősen megviselték idegzetét, csak egy szerencsés fordulat segítette át a válságon. A Szépirodalmi Könyvkiadó által meghirdetett társadalmi ösztöndíjra beadta pályázatát, megnyerte, és az egyetemi évek alatt gyakornokként készült a lektori státusz betöltésére a kiadónál, amely megnyitotta az irodalmi pályát előtte. A Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt 1987-ig, ekkor a Magvető Könyvkiadóhoz igazolt át. A nyolcvanas évek végén a rendszerváltozást előkészítő megmozdulásokban tevékenyen részt vett, az MDF mozgalmi időszakában szervezője volt a józsefvárosi szervezetnek, a pártpolitikából már kivonta magát. 1991-ben a kiadó privatizálása folyamán korengedményes nyugdíjba ment. Ezzel egy időben a Domokos Mátyással 1967-ben kötött házassága felbomlott, két fiúk, Mátyás (1968) és Péter (1970) megkezdte önálló életét, így Ács Margit számára is új életszakasz kezdődhetett. A Kortárs folyóiratnál a kritikai rovat szerkesztője lett, idővel a tanulmány- és esszérovatot is ő szerkesztette 2009-ig. 2000 és 2006 között hét unokája született. 2002-ben Nagy Gáspár ajánlására befogadták a Magyar Művészeti Akadémiába, amelynek összejövetelein, elnökségében aktívan tevékenykedett, így 2011-ben, az egyesület köztestületté alakulásakor az első elnökség tagjává választották, amely tisztséget 2014-ig töltötte be. Az MMA munkájában továbbra is részt vállal, de az utóbbi évtizedben az alkotómunka lett elsődleges a számára.
